PÁLINKÁS József mérnök. Bp., 1939. nov. 27.

Pálinkás József 1952. szeptember 18-án született Galvácson. A helyi általános iskola és a kecskeméti Piarista Gimnáziumban elvégzése után 1977-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen fizikus szakon szerzett diplomát. Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként az MTA debreceni Atommagkutató Intézetében (ATOMKI) kezdett dolgozni. Fő kutatási területe az atomi ütközések kísérleti vizsgálata. 1981-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen "summa cum laude" minősítéssel egyetemi doktorrá avatták.

1983-tól 1985-ig vendégkutatóként a College Station-i (USA) Texas A&M Egyetemen dolgozik atomok és nagy energiájú nehéz ionok ütközéseinek vizsgálatán. 1985-től az ATOMKI-ban folytatja munkáját atomi ütközések röntgen- és elektronspektroszkópiai vizsgálatával. 1988-ban a Stockholm-i Manne Siegbahn Intézet meghívására Svédországba utazik, ahol ugyancsak ion-atom ütközések kísérleti vizsgálatával foglalkozik. 1989-ben megszerzi a fizikai tudomány doktora fokozatot.

1990-től főként ion-atom ütközési folyamatokban létrejövő elektron-emisszióval kutatásával foglalkozik az ATOMKI-ben, amelynek 1990-ben igazgatóhelyettese, 1991 és 1996 között igazgatója. 1994-ben bekapcsolódik a CERN-ben a LEP-en folyó, a hipotetikus Higgs részecskék megfigyelése irányuló

OPAL kísérletbe, és a kvarq-gluon plazma keresésére irányuló NA-49-es kísérletbe. Pálinkás József e kísérletekben való bekapcsolódása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Debrecenben kialakuljanak és megerősödjenek a kísérleti részecskefizikai kutatások. Ezek ígéretes folytatása az új LHC gyorsítón tervezett mérések, amelyben jelentős a debreceni részvétel.

Pálinkás Józsefet 1995-ben az Akadémia levelező tagjává választják. Ettől az évtől kezdve a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd jogutódján a Debreceni Egyetemen tanszékvezető egyetemi tanár, 2005-től a Fizikai Intézet igazgatója, 2007-től az Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok elnöke, rektorhelyettes.

Pálinkás József 1998 és 2002 között előbb államtitkárként majd oktatási miniszterként tagja volt a kormánynak. Működése során jelentős eredményeket ért el a magyar tudományos kutatás lehetőségeinek javításában. Az ő nevéhez köthető a kormány tudománypolitikai koncepciójának kidolgozása, a magyar tudomány anyagi támogatásának jelentős növelése és a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program elindítása.

2006-ban a Hajdú Bihar Megyei FIDESZ listán országgyűlési képviselővé választották. Az Oktatási és Tudományos Bizottság tagja és a Kutatási és Innovációs Eseti Bizottság társelnöke.

2002-ben Pálinkás József visszatért egyetemi oktatói és kutatói munkájához és hozzákezdett az ECR laboratóriumban az atomfizikai kutatások megújításához. Ennek eredményei már jól látszanak az ECR plazmából kilépő röntgensugárzás eloszlását és a sokszorosan töltött nehéz ionjainak kristályok felületével való kölcsönhatását vizsgáló kutatásokról megjelent dolgozatokban. Az egyetemen fizika alaptárgyakat ad elő fizikus, fizikatanár, és villamosmérnök szakos hallgatóknak, a doktori (PhD) képzésben kezdettől fogva részt vesz, eddig hat hallgatónak volt témavezetője vagy társ-témavezetője.

Pálinkás Józsefet 2004-ben választották az Akadémia rendes tagjává.

Pálinkás József jól ismert a magyar és nemzetközi tudományos közéletben. 1991 és 1996 között az ATOMKI igazgatójaként számos akadémiai testület tagjaként fejtett ki tudományos közéleti tevékenységet.

Megalakulásától 1998-ig tagja, majd alelnöke volt a Magyar Akkreditációs Bizottságnak, 1995 – 1998 között a IUPAP Commission on Atomic, Molecular and Optical Physics tagja, 1993 – 1998 között a European Committee on Future Accelerators tagja, és 1993 – 1997 között tagja volt az Internatinal Conference on Photonic Electronic and Atomic Collisions igazgatótanácsának.

Pálinkás József legjelentősebb tudományos eredményeit az atomi ütközésben ionizált atomok elektronfelhője aszimmetriájának kimutatásával, az elektron-elektron ütközés (Thomas-szórás) révén létrejövő elektronbefogás és a semleges lövedék-atomok elektronbefogásának kimutatásával érte el.

Pálinkás József tudományos publikációinak száma 299, melyek mindegyike referált konferenciakötetben vagy folyóiratban megjelent dolgozat. Munkáira 4212 független hivatkozás ismert. Tudományos munkásságának összesített impact-faktora 690, h indexe 34.